Belefér egész tündérország ugyan,

De kitolnám falait, csak hogyan…

Szűk lett a szobám, kicsi, olyan aprócska,

Telíti a társas magány, mégis szép, nem ócska.

Álmodtam én már benne sok égszépet,

Forró szerelmet, tavaszi színes képet.

Boldogság sóhaja, lélegzete az édes ábrándozás,

Ábrándozom, hogy jön majd az ébren álomutazás.

.

S most, most lesi utam sírószemű harmat,

Zúg, kitörni készül bennem egy erős akarat.

Holdfényes jelekből, aranyfonállal szőve szívből,

Kimondom az izzó szót, kilépve jeges jelenből.

Kimondom a szót, mire készültem régen,

Átrágtam, formáltam sok álmatlan éjen.

Csituló szellőben, hevesen lángoló szóval,

Szeretlek! Szeretlek rosszal, s a sok jóval.

Oldal: TÜNDÉR ORSZÁG
Szerelmes, szép, saját versek - © 2008 - 2024 - marcsikaversei.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat