Hull a könnyem úgy hiányzol,
Arról álmodom, hogy csak rám vigyázol.
De mondom édes, csak lazán....
S majd együtt leszünk talán.
S szemedbe vissza fojtott szerelmet érzek,
Tudod nagyon-nagyon félek!
A bőröd illata még érződik az enyémen,
Szeretem amikor csinálod, keményen!
De szükségem van egy menedékre,
Szükségem van a védelemre!
Szeretnék megszökni a balsorsom elöl,
De rabul ejt mint egy fegyőr!
Változtatnom kell életemen,
Fel kell fognom könnyedében!
Szóval adj hát nekem egy éjszakát,
Hagyd, hogy tested gyönyörét újra éljem át!
Lazulj el, s eltűnnek a gondok,
Érzelmeiden nem kell uralkodnod!
Vajon mi az igaz szerelem?
Egy olyan körforgás mely végtelen.
Az egyik megy, a másik jön!
S egyszer fel lebben a függöny!
Sajnos ez nem egyszerű,
de maga az érzés oly nagyszerű!