Veled vagyok egész…
.
Más lett veled az élet, más a Világ,
Másként nyílik, s illatozik a virág,
Szivárvány színe lett világomnak,
Nincsenek gondredői homlokomnak.
Már az esőt is szeretem, zuhogót, s permetezőt,
Behentereghetem szíved tisztásán a nagy mezőt.
.
Szeretem mikor gyengekarod szorosan ölel,
S azt, mikor szívem dobban, szíved arra felel.
Vágyom simogatásod lobogó vérrel!
Égetően bizsergető pillantása van szép szemednek!
Jó íze van számban szépséges nevednek,
Minden betűje simogatás, oly’ selymesek.
.
Gyönyör illatos virága, s a csillagom vagy nékem,
Mely mindnél fényesebben ragyog fenn az égen.
Másként látok, hallok, újra én vagyok!
Már kimondhatom, szerelmes vagyok!
Fénylő, meggypiros ajkadon bujkáló Napot,
Ajkamra ajkaddal átadod, ez csók, s nem lopott.
.
Szakadozik, roncsolódik ajkunk között a forgolódó szó,
Tördelt szavak helyett csókot, ez rá a pecsét, s így a jó.
Aggodalmaskodó kék szemed szemembe mélyeszted,
Bőbeszédű magányomnak otthont adott szerető szíved.
Napsugarak szikrázó zúgása mit veled hallok,
Veled vagyok egész, nélküled csak por vagyok.
.
Hiányzol, kereslek, kívánlak, hozzád bújok,
Csókodat kérem, hisz csókot sosem lopok.
Adtál, adtál már mosolyt is édeset, s még kapok,
Örülök hogy vagy nekem, neked meg én vagyok.
Adjunk egymásnak érzéki mámort, hatalmas, el-elpuffanó szerelmeket,
Virágos réteket, színes tereket, kéz a kézben hosszú, boldog éveket!