Szerelmes, szép, saját versek

Ezen az oldalon az én saját költeményű verseim találhatóak


Most hallgass, ne mondj semmit, hallgatva figyelj rám,

Ne félj, ne sírj, szívemből igazat beszél legörbülő szám.

Kék égre vöröset karcol bánatos szavam minden hangja,

Szívemnek gyászruhás lesz mondandóm eme napja!

Roppant, kilincstelen kapuját bánatszele most becsapja.

Beengedtem a szerelmet szívembe fáradt vándorként.

De az, rám gyújtotta a házat, s ég, kialudhatatlan fáklyaként.

Boldogvoltam, lelkem az ég felhőivel viháncolt, mert szeretlek,

Szeretlek, olyannak amilyen vagy, mint a kép, mit magamnak festek.

Most hallgass, ne mondj semmit kérlek. Azért én had mondjam ki, szeretlek.

Ezért most, elmegyek, hogy ne bántsalak mert rossz vagyok. Ne bántsalak, mert szeretlek.

Lelkem széttépett emlékkönyveiben, akad rá örökre beégett fájó példa,

Kit igazán szeretek, azt akaratlanul, de nagyon tudom bántani néha.

Felhők szakadnak, öles fák, roppanva törnek szét szívem fájdalmas sikolyától,

Nyári zivatar, szégyenkezve visszavonul lelkemnek ömlő könnyhullásától!

De elmegyek, mert szeretlek, nem akarom rózsaszín világod összekarcolni,

Tiszta szíved-lelked sík zöld mezejébe mély barázdát nem szándékozom szántani.

Most hallgass kérlek, ne mondj semmit, így lesz a jó, higgy bútól remegő szavamnak.

S most utoljára annyit mondok, szívemben örökre megtartalak magamnak,

S tudd, minduntalan átkarollak majd szenvedéllyel, ahogy a tűz ölel,

Mert minden más e világon, csak az igaz szerelem nem ég el.

Az érzelem pengeti gyenge húrokat, szív énekli édes dalokat,

Mosolygó szívvel gondolj rám, ha hallod énekelni a dalos madarakat.

S ha fáradttestű éjszaka sötétjével törékeny lelkedre rátelepszik,

Csak kiáltson édes lelked az éjbe, az szívemből majd visszhangzik,

Most ne szólj kérlek semmit! Majd, talán, egyszer, más síkon, más időben,

Mikor a rózsát nem marokra fogom, mikor a szív végre rádöbben,

Kit befogadott lakóként, az ne rab legyen, ne legyen nyirkos börtönben.

Csak akkor szólj, ha még nem késő, s az égen újra fehér lesz a felhő,

S a lángban fürödhetünk, nem égünk el, mert tisztán szeretünk, hiába a nagy hő!

Akkor, majd akkor újra jeleket karcol azt kiszínezve az égre a szerelem,

Mert tombolhat akkor bátran, senkit nem bántva az egy igaz érzelem!

Most hallgass, ne mondj semmit. Talán majd, egyszer, jó időben,

Majd tudni fogod. Ha majd sikerül valahára rendet raknom idebenn.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 25
Heti: 51
Havi: 1 225
Össz.: 610 992

Látogatottság növelés
Oldal: SZERETLEK
Szerelmes, szép, saját versek - © 2008 - 2024 - marcsikaversei.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »