Véget ért

Szíved sajog,lelked ég,
de ő már nem a tiéd.
Nincs értelme küzdeni,
reménytelen az egész,
már mindennek vége,
ennek már nem lesz új élete.
Elhervad,mint a virág,
a bánat óriási akár csak a világ,
lehull a padra,mint ősszel a levél,
majd elszáll a széllel,
és nem jön vissza soha többé.
Hiába száll tovább,
az emlék bennem él,
bárcsak tudnám merre jár,
bárcsak tudná mennyit gondolok rá, Én.
Mindez csak álom,
egy csoda,egy varázs,
ami nem válik valóra soha,
mert ez az egész élet,
csak küzdés,csak szenvedés.

Oldal: Véget ért
Szerelmes, szép, saját versek - © 2008 - 2024 - marcsikaversei.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat