Szerelmes, szép, saját versek

BOLDOG VOLTÁL

Boldog voltál huszon éven át

úgy érezted megtaláltad

álmaid asszonnyát.

Tiéd volt a világ minden csodája,

nem volt nehéz semmisem,

hisz minden percben gondolhattál rája.

Voltak akadályok, mert ilyen az élet

de átsegített minden rosszon,

mert nagyon szeretett téged.

Annyira erős és tiszta volt minden,

mint a templomi zsoltár,

hogy semmit el nem veszíthetsz

abban nagyon biztos voltál.

Az ég felé nőnek a fák is,

a füvek is zölldellnek a réten,

az ősz után a tél jön el,

így van ez már régen.

Tudtad, hogy gyarló az ember,

hisz Péter is megtagadta Jézust,

te kivétel vagy, azt hitted

mert te szeretted Jézust.

És eljött a nap, miről nem is álmodtál.

Azt hitted a képzelet játszik veled,

valószerűtlenné vált minden,

s álomnak tűnt egész eddigi életed.

Mindíg arra vártam,

hogy szeressenek, szerelemmel.

Sok éven át csak én szerettem

s nem tudtam mit kezdeni az életemmel.

Huszon évvel ezelőtt,

mikor össze sodort veled az élet,

éreztem és örűltem a szerelmednek

s azt hittem ez sohasem ér véget.

Most elérkeztek a fájó percek,

de úgy érzem mindezt csak álmodom,

hisz a valóságban nem hiszem,

hogy van ilyen fájdalom.

Egyszer majd felébredek,

s akkor majd nagyon csodálom,

hogy megtörtént velem

egy ilyen kínzó álom.