Szerelmes, szép, saját versek

Barátoknak

.
Keseredett szívvel senkiben sem bizakodsz,

Szomorúságoddal senkihez sem folyamodsz.

Nincs senki e világon ki jó tanácsot adjon,

Netán a semmiért szívből vigasztaljon?

Földkerekén nincs tán oly’ igaz barátod,

Kinek halk sírással elmondhatnád bánatod?

.
Nézz körül! Nyitott szemmel, s megláthatod.

Most ugyan csukott szemmel jajgatod bánatod,

Mert földig nyom hatalmas keserűséged,

Érzed, nem éled újra benned a reménységed,

Pedig minden új nap új reményeket hozhat,

Más máskor, Kellemes meglepetéseket okozhat.

.
Létezik számodra is, van igaz, őszinte barátod,

Kinek bátran elsírhatod legtitkosabb bánatod!

Lehet, most elkeseredettségedben nem találod,

De mindenkinek van! Létezik, Te is megláthatod.

Ne hallgass! Csak neveli kínodat a hallgatás!

Mindenkinek maga baja a legnagyobb, mi tagadás.

Ám egy egyenes ember, egy őszinte barát,

.
Képes arra, hogy félretegye saját baját,

Ha meghallja a másik kétségbeesett hívószavát.

A BARÁTSÁG szent, s fényes, ezer karát!

Ha nem is szól, de meghallgat roppant türelemmel,

S a lelked, már nem is háborog akkora hévvel.