IMegtelik zajjal tavasszal az erdő,
minden madár nótára fakad,
lépteink nyomán reccsen a faág,
pattog a ritmus a nóta alatt.
Futkos a szellő, bújócskát játszik,
lombok között fújja énekét,
hallgatjuk a fáknak muzsikáját,
közben kezünk egymáséhoz ér.
Remeg a testünk, egymásra nézünk,
szemünk fénye szerelmet ígér,
kezemről a kezed derekamra simul
s fellobbantja a vágyaknak tüzét.
Szelíd hangon suttogod fülembe,
a simogató kívánlak szavát,
avarral terített fának ölében,
szerető szívünk egymásra talál.

Oldal: TAVASZ
Szerelmes, szép, saját versek - © 2008 - 2024 - marcsikaversei.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat