|
Magány
Összeomlott a lelkem, Puszta földre leltem. Csak ázok, és fázok, Könnyeim peregnek.
Sóhejom az égig száll, Hozzád vágyok kedves. Nem segít más rajtam, Talán majd a másvilág.
Itt maradt a keserű bánat, Talán egyszer béke támad. Szállj, Te édes ének, hozzád Szívemből dalolom, szeretlek.
A napsugaras élet, ahogy jött Oly hírtelen, elröppent egy perc alatt. Erdők, tarka rétek, búcsut veszek Most tőletek.Isten veletek.

|
|
 |