Szerelmes, szép, saját versek

Könnyeim melyek, esőként hullanak
Egy apró kisvirág szirmainak;
Puha kisredőire, s könnycseppjeim álltal
Vízhez jutnak, s már soha kinem száradhatnak.
A szomorúság könnycseppjétől,
Életeröt kapnak, és új szerelem után kutatnak.
A kisvirág most nagyon boldog,
S ti könnycseppek megint folytok!
De legalább a kisvirágot éltetitek.
És a szerelem útjára viszitek.
Csak neki soha-soha ne fájon az az út,
Ahogy nekem fáj miatta a múlt.
Olyan szép vagy kisvirág, a
Könnycseppekkel szirmaidon rád talál a
Boldogság, de te ne könnyez soha!
És a fájdalmas sohajok szálljanak tova.
A napfényben szirmocskáidon,
Fájdalmam jele megcsillant.
S ezt szépnek láttam,
Akkor is ha ezt szomorúságom okozta.
A kisvirág még csak azt tudta,
Hogy a szerelem a legszebb dolog.
Da soha ne tudd meg, szerelemtől
Könnyezik szemem, s boldogtaltan vagyok!
Mert bizony volt akit szerettem,
De eltaszitott, és nem kellettem.
Szép dolog a szerelem, igen!!!
De én pont miatta könnyezem!
Mert nagy fájdalmat okozott nekem.
Te csak a jót látod,
S ezért vagy most ilyen boldog.
S könnyeim táplálnak.
A boldogság ára, ohh
Kisvirág ne tudd meg neked ez, hogy
Fájna!!!!
A szerelem a legfájobb dolog is lehet.
Ha látod, hogy neki ez nem mehet.
Bízony te őt akarnád nagyon!
De neki miért nem kellesz vajon?
Sok idő után a könnycseppek,
Kifogytak már!
S szegény kisvirág hervedozni kezd.
Tudom, hogy sajnos egyszer minden
Szépnek, jónak vége lesz.
Az én lelkemből eltünt a remény.
S a kisvirág is elhervadt szegény.
Mert összetörték szírmait.
Ahogy nekem összetörték az álmaim!
Szegény kisvirág megtudta,
Hogy a szerelemtől fájó,
könnycseppek éltették eddig.
S neki ez most nagyon fáj!
De meddig? ; Azt nem tudom már!



Tündér mese

Egy tündér mesébe illő jelenet,
Mikor a szíved magába temet.
A tündér mesét ketten írjuk,
De a mese végén sajnos mindketten sírunk.
Elvesztettük mi kettőnknek a legszebb;
Egymás szívét!
S nem találjuk egymás hitét.
Pedig általában a tündér mesék szépek.
És nem szomorúsággal végződnek!
A tündér mesének arról kéne szólnia.
Hogy a tündéreknek szemünkre,
Aranyt kell szórnia!
S a galádok szálljanak tova,
Csak a szép gondolatok maradjanak.
De galád, gonoszok mindig lesznek a világba.
Ez a sorsban így van megírva.
S ez ellen nem tudunk mit tenni.
Csak miatta tudunk csendben sírni.
A tündér mesében ketten vagyunk.
S az idők végezetéig boldogok vagyunk!





TALÁLKOZÁS...

Mikor találkoztunk,sziveh nagyot dobban
Ha szorosan karjaidba tartasz
Akkor ott megnyugszik háborgó lelkem
Mig égő két szemed fogva tart.

Pillantásod felkavar lángal ég a testrm
Magadhoz szoritva csókjaid felhevítik vérem
Lassan kibontakozom lágyan ölelő karodból
Egy forró csók után lassan elindulunk

Meg-meg állva egymást átölelve
Megyünk s szeressük eymást
Nélküled az életem üres lenne
Mint forró sivatag, ha eső nem esne.

Téged látlak, ha lehnyom a szemem
Ébren is álmodom felőled,
Te szerelmed számomra csoda
Amit érezni lehet leirni nem szabad

Szivem érteddobban minden pillanatba
Szeretlek kedves, TE vagy minden vágyam
Téged látlak még akkor is....
Ha eljön a sötét éjj homája.




Az igazi szerelem


Egy messzi távolban hivlak én téged,
Egy messzi-messzi jövöben akarlak én téged....
Lehetetlen élnem nekem nélküled,
Lehetetlen élnem,egyszerűen nem lehet....

Nem tudom felfogni,hogy tudsz nélkülem élni,
Nem tudom elhinni,hogy tudtál otthagyni....
Sírtál,zokogtál,hogy higyek én neked,
Higyem el,hogy már velem maradsz végleg...

Nállad a végleg az 10 hónapot jelent?
Nállad a végleg más csókját jelent?
Nállad a végleg mit is jelent pontosan?
Miért vertél így át,ezt nem érdemeltem biztosan.....

Mondtad volna, hogy majd egyszer újra együtt,
Mondtad volna,hogy vége végleg nekünk....
Bárcsak meg se kerestél volna a szülinapomon,
Bárcsak nem hittem volna neked,mint egy bolond....

A szerelemnél is jobban szeretsz,de más csókja kell?
A szerelemnél is jobban szeretsz,de már rég nem vagy itt velem?
Mi az a szerelem, a rózsaszin köd?
Mi az a szerelem,mond el mi az?

Én úgy csalódtam bennetek emberek,hogy az már nem igaz....
Bárki bárkit elfelejt,egy kis idő után,
Bárki bárkit elfelejt,Bármennyire is szerette egyszer,
Hol van már a régi láng,mit a nagyszülök éltek át...

Ők tudtak szeretni,tudták mi az...,
Tudták milyen is az őszinte szerelem,
Nagyszüleim 65 éve szeretik egymást,
Hol lenne erre képes a mai ifjúság....

Nagy ő,milyen nevetséges szó....
Nincs nagy ő,csak ha teszel érte valamit....
A nagy ő,te vagy ha megdolgozol érte,
Mind nagy ő-k leszünk csak tegyünk már a fenébe érte....

Nem lesz igazi,se boldogság,se semmi...
Nem lesz ha csak várunk rá,s smit se teszünk....
Szeressétek már végre egymást emberek,
Ha már engem elhagyott kit nagyon szerettem....




EGY ÉLETEN ÁT

Szeretnék melleted ébredni egy életen át.
Kényeztetni félteni vigyázni rád
Ápolni fogni akezed ha kell
Veled lenni ha sirsz ha nevetsz
Melleted lenni még akkor is ha fáj
Mert a szerelem nem is mindig vidám
Soha sem tudjuk az élet mikor múlik el
Ne gyűlölettel haraggal szivünkben muljunk el
Ne pazaroljuk életünket harcra
Inkább gondoljunk arra a napra
Amikor ÁMOR szivünket szerelemre gyujtotta
Nem kell akkor arany, ezüst nagy szavak
E nélkül is tudhatod, hogy nekem te vagy
És én csak téged akarlak






ÉRTED SZÜLETTEM MEG.........

Meg kelellet , hogy szemvedjek érted nehéz idők köszöntöttek rám
Be borult az ég is felettem, hiényod egyre jobban fáj
Nagyon régen láttakak téged, régen nétztem két szép szemedbe.
Hosszú hónapok teltek el attol a naptól
Mikor egy versben le írtam mennyire szeretlek

Te hoztad fel nekem az égre a napot
Te aranyoztad be vele az életem
Beléd lettem oly nagyon szerelmes te hagytál itt nyomot a szivembe
Veled vagyok hihetetlenül boldog, te rángattál ki keserű multambol
Meg mutattad milyen szép az élet s én a szivemet adtam zálogul néked.

Ha meg hallom hangod, minden érzés fokozodik bennem
Tudom jól választott szivem tudom volt miért szrmvedbem Att hogy mennyire hiányzol nekem.
Mostmár senki előtt nem titok de esküszöm avilágra,
Hogy érted én mindent ki birok

Köszönöm ISTENNEK hogy hozzád tartozom hozzám vezetett kézen fogott.
Hálával tartozom ÉDESANYÁDNAK hogy ilyen férfit mint TE világra hozott.
Bár sokat szemvedtem szivemre senki sem vigyázott
Kit érdekel az vajon ,hogy egy asszony semmi másra...
Csak SZERELEMRE vágyott

TE vagy az a férfi kit ISTEN nekem adott
Adj kérlek lehetőséget meg mutasam milyen hűséges vagyok
Tudom hogy tudod mennyire imádlak
Szemem nem vetem soha senki másra
Szivem tieddel rggyütt dobog TE ÉRTED SZÜLETTEM erre a világra
←



PARTON

Állok aparton lágyan fúj aszél hajamat símitja mint lágy tenyér
Becsukom szemem feltör egy emlék
Itt űltünk kettesben kedvesem meg én
Lágyan átkarolt két erős férfi kéz

Nyugalom járja át szerelmes szivemet
Ha orkán fújt volna az sem rendített volna meg.
Beszélt arról mennyire szeret s közben tenger zenélt a szivemnek.
DE jött az ősz s a lomb hullás vele a fájó elmúlás

Hideg érzelmek s emlékek csupán
Fáló kín szemvedés egy kósza hullám
Tudom az élet lassan megy tovább
De borzasztóan fáj a csöndes magány

Állok aparton nézem a vizet Kérdezem....IGAZSÁG EZ.....
Még akövek sem magányosak
Összebújnak szorosan miközben,
A lelküket a folyó lágyan mossa........
←


NYÁRI SZERELEM.

Nem hittem lesznek olyan álmok
Amikben én a jöttödre várok
Mond mi ez az érzés> furcsa de melenget
Szemed csillogása mit relyteget.

Tagadni gyávaság vallani nem lehet
Lágyan símogatja kezed akezemet
Nem hittem el én, hogy eljön az a perc
Amikor gyengéden magadhoz ölelsz

Szivünk eggyüt dobban ajkunk összeér
Mese szép dallam, mint lelkünk zenél
Csókjaid ízét sohasem feledem
Két szemed lángját szivembe relytem

Mond mi ez az érzés....TE érted ezt......
Elvarázsoltál fály a szivem érted
A vágy hozzád húz S az eszem azt súglya
Elmesélek mindendent két karodba bújva

Úgy szeretnék most kicsiny könnycsepp lenni
Lelkkedtükrébe meg születni
Legurulni csendbe merengő arcodon
Beteljesülésként elolvadni ajkadon.......



HIÁNYZÓL

Hiányzol mint fának télen alevél
Így ettől megdermed de még él.
Mint hegyekbe a hó ami nyáron nem látható
Mint tollnak atinta nélküle üres az irka
Mint lelátónak a közönség
Nélküle minden meccs vereség

Hiányzol mint csigának a háza
S keresi még esőben is ázva
Mint csónaknak a tenger, alig birja,
Hogy a víz nem öleli este
Miint iskolának agyermek
Nélkülük konganak a termek

Mint tűnek acérna,nélküle varrni sem tudna
Hiányzol mint koldusnak a pénz
De leginkább a segítő kéz
Mint rózsának atüske,hogy legyen mire büszke
Mint költőnek az ihlet,nélküle egyik verssor sem rímel

Mint háznak az ablak nélküle a szobák sötétek maradnak
Hiányzol mint testnek a törődés boldog s ártatlan érintés
Kezed általi gyengéd ölelés szerelmes becézés
Szemed pillantása szavad hangzása
Mely suttogja fülembe kedvesen

HOGY SZERETLEK KEDVESEM...........




VISSZAHÍVÓ ÜZENET

Hát ennyi volt csak üres nagyszavak,
NEM,Ez nem lehet igaz
Kell hogy néha gondolj rám
Hiányzol mint télen levelek a fán.

Fály az emlék töredék fel-fel sikolt bennem
Ez akapcsolat befelyezetlen
Épp csak meg izleltük egymást
De nem múlhat el a varázs,hol a folytatás

Körülmények mostohák,de gyávák vagyunk
Érzelmünk elrelytjük jó mélyre
Idő sincs a tépelődésre,bele rohanunk a vak világba
Nehogy önmagunkat kitárva látjuk

Milyen üres az életünk nekem te kelletél
Hogy az űrt betöltsem, ha mégis hiányzom neked
Ne tétovázz rohanj s ölelj meg
Nem tudom nyerhetek vagy veszíthetek-e

Lehet hogy tévedés, lehet hogy vétek,
Bocsájtsd meg, Semmikép ne sjnálj
AZ ÉLET KEGYETLEN
S at én hitem benned rendíthetetlen



MIÉRT ?

Miértekre aválasz oly nehéz,
Van amire sok van amire egy élet is kevés.
Miért bújunk össze egy napsugaras délután,
Talán a magány a magány!

Homokóra oly gyorsan miért pereg?
Kitől függ milyen lesz az életed?
Miért jó emlékezni mi volt tegnap?
Holnaptól kedvesem hangját miért nem hallhatom majd?

Miértekre a válasz olykor oly nehéz,
Van amire egy élet is sok van amire kevés!
Miért nem hív? pedig tudja hiányzik nagyon,
Arcát miért csak képzeletbe láthatom?

A világ miért lenne csak vele kerek?
Miért nem foghatja most is a kezem?
Miértekre a válasz oly nehéz,
Van amire egy élet is sok ,van amire kevés!

Szeretnék kis szeplő lenni arcod szegletén,
Hogy veled aludjak s veled ébredjek én,
Kis szeplő aki veled mosolyog,
Szomorkodni ha a könny rá csorog!

De kis szeplő nem lehetek,ezért csak kivánhatom,
Bújjunk össze egy csendes napon öleljen át erős karod:
Miértekre a válasz úgy is oly nehéz
Van amire egy élet is sok van amire kevés!
←

KÉSŐI ÓDA!!!

Virág vagyok s én harmat csepp rajtad.
Lágyan csókolom forró szádat.
Minden éltető nevedet,csodás szirmaidat átt adom.
CSillogó gyémánt koszorút szövök a földre.
GYönyörű szemű múzsa vagy,melyből megtelt ásott kincs.
Vénusz selymes hajadból,te vagy a legszebb tincs!
Karom kéne toll helyetts küzdenem érted.
De vékony az én karom s neked vastag a vérted!
Figyelem szavad, nézem aszemed.
Látom hajad tenger hulláma.
SZirének éneke:TISZTELEM sorsodat!
Angyalok végzete.de magányos érzés,
Magányos lelkembe
TE vagy az ásvány sziklás életemben.
Mert a szerelem olyan mint ISTEN bibliája.
Szivem tüskéibőlJÉZUS koronája.
Csillogó gyémánt koszorút szövök a földre.
Majd boldog halállal hullok az öledbe!!!