Dobd el, mit eddig éreztél,
Most itt egy új, egy más, egy jobb!
Bizsergető, boldog érzés mi átjár,
Nem továbbképzés ez, nem, ez egy új,
Más, magasabb értékű, mennyei és nem remény,
Tény, s való, szabad röptű borzoló,
Az elsöprő, a mással nem törődő,
Különböző, össze nem téveszthető, egyedi.
Becsüld, szeresd, mástól nem kapható,
Mivel egyedi, másnak ezt nem adom.
Bánom is én, kárhozattól ég el lelkem,
Téged ölelhetlek, becézgethetlek!
Szavak selymébe óvatosan burkolhatlak,
S szavak selymével szeretőn betakarhatsz.
Bánom is én más szavát, ki mit mond,
Hisz szívem engedi, korom tiszteli!