Ha szíved gondoktól terhelt,
ha segítségre szorulsz,
s nem segítenek...
Nézz és láss meg engem,
én segítek, ha akarod,
Ha a világból semmit sem értesz,
hogy mikor, miért kegyetlen s kegyes,
s nem tudod elmondani kinek...
Nézz és láss meg engem,én meghallgatom,
Mert Ha fáj az élet,s erőt vesz rajtad a félelem
Ne félj, az megöli lényed...
Nézz, láss és érezz,én biztonságot adok,
Ha úgy érzed, nem szeretnek,ha egyedül vagy,
nem vesznek észre...
Nézz és láss meg engem!

Gyermekkorom elfelejtett álma nyílt meg előttem,
fekszem a réten és képzelem, hogy az a felhő én vagyok
és szerzek barátot.
Végigmenve a falusi kis utcán, porosan, piszkosan,
a kapuban nagymama vár rám és hozta a kabátot.
Kérdi merre jártál kis unokám? csillogó szemmel válaszoltam
szereztem barátot.
A múló évek ködén át láttam még magam,
de már nem láttam a barátot.
Fényképek villannak, peregnek előttem és kérdezem
Te felhő ez még én vagyok, és tényleg szereztem barátot?
A kék égen a felhő, az erdő fáinak levelei,
a csicsergő madarak, a szívedben a szavak válaszolnak.
Te, Te vagy, add mindig magad, nevess s légy kedves,
szeress és légy engedelmes s lesznek barátok!
Így találtam rátok!

Oldal: VERSEK
Szerelmes, szép, saját versek - © 2008 - 2024 - marcsikaversei.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat