Jöjj, érints, s csókolj álmatlan éjszakámba,
Ne burkolózzak magány, hideg némaságba.
Omoljon rám illatos, selymes hajad puhán,
Érezzem tested melegét keresztül éjruhán.
Csók közben ölelj, szoríts magadhoz erősen,
Hogy a folyamat ritmusából, ki ne essen.
Kicsomagollak, s csomagolj ki mint szuvenírt,
Ne félj, éj leplezi arcodon a zavart, szűzi bőrpírt.
Vágytól izzó tested apró csókjaimmal fogom elhalmozni,
Csókollak, s hagyom a beteljesülést csúcspontra jutni.
Terüljünk ki az összegyűrt lepedőn elégedetten,
Bámuljunk boldogságban a semmibe kielégülten.