A szívünkhangja

-

Szívünkhangja lágy ritmusos dobogás,

Belőleindul ki a valóság s az álmodás.

Mertnélküle bizonyára semmik vagyunk,

Érezzükhát mi a létben rabja vagyunk.

-

Mindenbú,fájdalom,öröm jó és gyönyör,

Éleseszközként hatol át érző szívünkön.

S benne arossz oly sokáig megmarad,

Nemtudjuk onnan kitörölni egyhamar.

-

De bennea jóság és benne a szeretet,

S bennevan sok-sok túlfűtött érzelem.

Szívünkoly gyakran hallatja hangját,

Éreznünkkell minden egyes dobbanását.

-

Szívünkszem nélkül is tökéletesen lát,

Stávolról is könnyedén leli meg párját.

Megérziegy másik hű szív közeledtét,

Kitágul,megnőés a mellkast feszíti szét.

-

Hafélelem,gyönyör vagy efféle járja át,

Önmagátólfelgyorsul s úgy kalapál.

Tudatjavelünk az érzelmi változást,

Vigyázzunkrá mert kell egy életen át.

-

A szívünkis sír ha fáj s nem ad hangot,

Haelveszíti párját immár nem ragyog.

Aszomorúság és a bánat elemészti,

De azöröm és a szeretet sokáig élteti.

Oldal: Id SZÍVÜNK HANGJA
Szerelmes, szép, saját versek - © 2008 - 2024 - marcsikaversei.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat